Tekintete újra a babaházra siklott és észrevett még valamit. A házikó földszinti szobájában, a kis rózsaszín kanapén egy másik, hasonló technikával készült figura pihent. Remegő kézzel nyúlt érte, fejében szinte dübörgött a vér. 

Sarah egy hosszú, végtelennek tűnő pillanatig bénultan nézte, aztán mint akinek ólomnehezékek vannak a végtagjaira kötve, lassan megmozdult és kiszállt az ágyból. Vékony hálóingén áthatolt a hajnalra lehűlt levegő, teste libabőrös lett.

Sarah fáradtan ült a teraszon. Örült neki, hogy Ted elaludt végre. Már alig bírta elviselni az állandó jajgatását. Az orvosok nem tudták, pontosan mi baja van, csak tanácstalanul vakarták a fejüket mindenféle röntgenképek és leletek halmaza felett. Ted ugyanis a papírok szerint - enyhén kiugró…

A gyerek, aki egy súlyos kromoszóma-rendellenességgel született, amitől az arca taszító volt a saját apja számára is.- Féltem tőled, gyűlöltelek! - Hugo tehetetlenül végigmarta a körmével a saját arcát.A baba feltartózhatatlanul közeledett felé, ő pedig bénultan nézte.- Nem akartalak téged! Egy…

 Hugo hitetlenkedve nézte, majd eszébe jutott, hogy a babát a felesége vette a középső lányuknak, Liliennek egy vásárban. Ő nem akarta, de Mabel olyan búsan nézett rá, hogy beadta a derekát. A kofa büszkén mutatta, hogy több, mint tíz kifejezést tud a bábu mondani, ha megnyomják a hasát. De most…

Kezébe vette a könyvét, de már nem volt kedve olvasni. Kibámult az ablakon. Az eső egykedvűen dobolt az üvegen, Hugo tarkója pedig újra viszketni kezdett. Van az az érzés, mikor egyszerűen tudod, hogy néznek. Mabel abbahagyta a konyhában a zörgést. Talán már berakta a süteményt a sütőbe és most…

Odanézett. Felesége valamiféle nosztalgikus indíttatásból megtartotta lányai néhány játékát; egy kopott macit, egy vörös hajú, porcelánfejű babát és egy zenedobozt. A játékok mozdulatlanul pihentek a tölgyfa bútoron. Hugo visszatért a regényéhez. A viharos szél időközben elcsendesedett, csak az…

A télikert volt a legnyugodtabb pontja a háznak. Hugo a kedvenc foteljában ülve olvasott. Hallotta, hogy Mabel mosogat; halkan csörrentek az edények, de ez nem zavarta őt szokásos szombat délutáni pihenésében. Hugo mélyen tisztelte a feleségét. Mabel világéletében csendes, halk szavú asszony volt,…