- Te ócska… - sziszegi Daniel izzó szemekkel, aztán ütni kezdi a lányt, önkontrollját teljesen elveszítve többször is lesújt rá. Claire rettenetes fájdalmat érez, amint ott fekszik a földön, a búcsú vidám, villódzó fényei összemosódnak előtte. 

Felébredt. Furcsa módon a szabad ég alatt feküdt, látta a föléje nyúló mocsárciprus ágait. Majdnem teljesen sötét volt, fogalma sem volt róla, hogy mennyi lehet az idő. A hold vékony sarlóját elrejtették a szeme elől a felhők, csak egy egészen halovány kis ezüst-fehérség sejttette, hogy merre lehet.…

Ezzel felállt és otthagyott engem. Tekintetemet a borítékra szegeztem, a gondolataim meglódultak. Egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet velem. Végtelennek tűnő ideig ültem ott bénultan, majd lassan felpillantottam. Senki sem figyelt rám.

Az eső egykedvűen áztatta a macskaköves kis utcát, miközben gondolataimba temetkezve, lassan ballagtam hazafelé. A régi lámpások sárgás fénye tökéletesen kiegészítette az óváros nosztalgikus hangulatát. Szerettem ezt a helyet, de most túl szűknek éreztem, a levegő pedig fojtogatónak tűnt. 

Bezárom a böngészőt és most Boris telefonját mérem be a térképen. A férjem talán nem is tudja, hogy nyomon tudom követni a mobilját. Eddig sosem tettem, mert vakon bíztam benne, de most szemrebbenés nélkül igénybe veszem ezt az áldásos funkciót, ő pedig mit sem sejt arról, hogy utána nyomozok. Nem…

- Azt garantálom - biccent jókedvűen és felüti az étlapot. - ettetek már itt quesadillát? Egész jól készítik.  Míg a társaság az ételekről beszél, Boris árulásáról megfeledkezve azon kattog az agyam, hogy mi köze van ehhez a figurához a férjemnek.  Bennett feláll az asztaltól és a mosdó felé veszi…

Néha megengedem magamnak, hogy elgondolkodjam azon, mennyi mindent nem tud rólam a férjem. Eleinte rossz volt ez a titkolózás, de az évek alatt beleivódott a mindennapjaimba és tökélyre fejlesztettem. Jobb ez így. Valahányszor csak egy szikrája is bevillan az agyamba, hogy lehetnék őszinte is hozzá,…

- Ez nem szép látvány - jegyezte meg Peter Jameson felügyelő, miközben fejét ingatva a férfi holttestét és annak közvetlen környezetét tanulmányozta. Az áldozat mögötti falfelületet agyvelődarabkák és vérsugár borította, pontosan mutatva a lövés irányát. 

A piros pillangókkal díszített bögre ugyanott állt, ahová kikészítette neki. Odalépett a pulthoz és egy pillanatig értetlenül bámulta. A kávé érintetlen volt; kihűlt és a tetején már megbőrösödött a tej. Tekintete a faliórára siklott. Kilenc óra tíz percet mutatott. Karen nem szokott ilyen hosszú…

Jókedvűen fütyörészve igazgatta el a földet a kis tulipánfa-csemete vékony törzse körül. Karen imádni fogja, mikor megnő és gyönyörű rózsaszín virágba borul. Hajnalban ébredt, mikor még hűvösebb volt, a levegő pedig üde és párás. Szeretett korán kelni, olyankor élvezte a csendet; azt, hogy kicsit…